Az ügyvezető
A gazdasági társaság
ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó
rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői, vagy a
vezető tisztségviselőkből álló testület (a továbbiakban:
ügyvezető) látja el.
A gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban:
új Gt.) alkalmazásában ügyvezetésnek minősül
a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések
meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem
tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a
hatáskörébe.
Az ügyvezető a
társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak
testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait
csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs
helye.
Az ügyvezető jogait és
kötelezettségeit az új Gt. határozza meg, azzal, hogy ami itt nem kerül
szabályozásra, arra a Polgári törvénynek a megbízási jogviszonyra
vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Ezen megbízatását az
ügyvezető munkaviszonyban nem láthatja el. Akik az új Gt. hatályba
lépése előtt (2006. július 1.) létesítettek határozott időre
munkaviszonyt, azok a megbízatásuk lejártáig tarthatják fenn munkaviszonyukat.
Gyakran előfordult, hogy
az ügyvezető jogtalanul állt munkaviszonyban, mert
nem különült el a munkáltatói és a munkavállalói
jogkör gyakorlójának a személye, illetve a tulajdonviszonyok nem
tették lehetővé, hogy az alá- és fölé rendeltségi viszony
megvalósulhasson. Természetesen a törvény által biztosított
halasztó hatály nem reájuk vonatkozik, hiszen ők eddig sem
állhattak volna munkaviszonyban.
Az ügyvezető
tisztségének betöltése nem egyoldalú jogviszony, hanem egy sajátos
- a megbízáshoz közelítő szerződés alapján történik. Ez azt
jelenti, hogy a vezetői tisztséget az érintettnek el kell fogadnia.
Ennek a megbízásnak ingyenesen és visszterhesen (díjjazással) egyaránt
eleget lehet tenni.
A megbízási jogviszony
jellegéből adódik, hogy a munkaviszonyban állókhoz képest,
bizonyos jogok és kötelezettségek a vezető tisztségviselőkre nem
vonatkoznak.
Nem jogosultak a
munkavállalóknak adómentesen adható étkezési
utalványra, üdülési csekkre, kisértékű
ajándékra, iskolakezdési támogatásra, stb. A
munka törvénykönyvben rögzített egyéb privilégiumoktól, mint
felmondási idő, végkielégítés,
pihenőszabadság, korlátozott
felelősség, szintén elesnek.
Ugyanakkor nem kell
munkavállalói járulékot fizessenek, illetve a
társaságnak sem kell utánuk munkaadói járulékot
fizetnie.
Természetesen az
ügyvezető is részesülhet a megbízási díjon felül, különböző
juttatásokban (természetbeni juttatás, cégautó, költségtérítések,
végkielégítés, sikerdíj, pihenés, stb.). Ezek
a juttatások azonban nem alanyi jogon, vagy törvényben rögzített módon
járnak! Ezeket szerződésben kell rögzíteni és a legfelsőbb szerv határozatával szentesíteni.
Rendelkezésre áll egy
- a vezető tisztségviselők jogviszonyára szabott - szerződés
mintatár, amely átfogja mindazokat a szempontokat, amelyeket
ebben a tekintetben érdemes figyelembe venni.
A mintatár az értékesítési
oldalunkról érhető el. A további információkhoz
Copyright
2007. Inter-Rezidencia Tanácsadó Kft. & Gardi és Vona
Ügyvédi Iroda
